– tudományos tartalomsugárzás az interneten


 
GW a Facebook-on   >>>     <<<

Közvetítési eseménynaptárunk:

^^^^^^
Márciusi közvetítéseink és archívumuk


  • 2023. április 3. (H) 20 órától:
    VCSE Virtuális Klub
    Nagy Pál: Az anyag végső építőkövei, a kvarkok

  • 2023. április 4. (K) 18 órától:
    Garai Géza Szabadegyetem (Szfvár)
    Dr. Kiszely Márta: Pusztító földrengések

  • 2023. április 5. (Sze) 14 órától:
    ELKH Energiatudományi Kutatóközpont
    Magyar részvétel az Európai Űrügynökség JUICE küldetésében

  • 2023. április 12. (Sze) 20 órától:
    Űrhajózás Napja 2023 - GW Cafe
    Zsombok Gábor: Space Launch System - egy óriásrakéta története

  • 2023. április 13. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig"
    Vigh Máté: Rend a rendezetlenségből: a folyamatok iránya

  • 2023. április 14. (P) 16 órától:
    BME TTK Science Campus
    Aszódi Attila: Napelemek a háztetőn, kis moduláris reaktorok a hátsó kertben? Energetikai kihívások és kitörési pontok a háború árnyékában

  • 2023. április 18. (K) 18 órától:
    Numizmatikai előadássorozat
    Soltész Ferenc Gábor: A győzelmek emlékképei - Narva 1700 és 1704

  • 2023. április 19. (Sze) 18 órától:
    Föld napja 2023
    WJLF Környezetbiztonsági Tanszék: A környezetbiztonság és fenntarthatóság aktuális kérdései - Online webinárium

  • 2023. április 20. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Alkímia ma"
    Daru János: Reakciómechanizmusok - mi történik a molekulákkal a színfalak mögött?

  • 2023. április 25. (K) 18 órától:
    Hajmási József előadássorozat
    Hudoba György: Az első elemek születése

  • 2023. április 27. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig"
    Cserti József: Milyen lenne az élet Laposföldön?

  • 2023. április 29. (Szo) 18 órától:
    VCSE Virtuális Klub extra
    Csizmadia Szilárd: A csillagászat és az asztrofizika 21. századi forradalma

    Májusi közvetítéseink   >>>>>




    2023-ban is folytatódik azon előadássorozatok, találkozók, konferenciák, események élő közvetítése, amelyre meghívnak bennünket.



    GW-Arch - korábbi adásaink
    letölthető archívuma:






  •  

    Élő közvetítésünk április 27-én, csütörtökön 17 órától:

    Cserti József (ELTE TTK, Komplex rendszerek Fizikája Tanszék):
    Milyen lenne az élet Laposföldön?
    (ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)


    Még ma is vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a Föld valójában lapos, korong vagy négyzet alakú lemez. Az ilyen elképzeléseket természetesen egy pillanatra sem szabad komolyan venni, gondolatkísérletként mégis érdemes végiggondolni, milyen is lenne a világ, ha a Föld valóban egy lapos lemez lenne. Milyen lenne a gravitációs erő, a felszínen végzett mozgás, az óceánok és a légkör eloszlása? Szerencsére van alkalmas eszközünk, amellyel választ adhatunk ezekre a kérdésekre: a valódi, kísérletekkel alátámasztott, tényeken alapuló, és egységes elméleti struktúrát alkotó fizika. Nem is kell a modern fizika absztrakt fogalmaihoz folyamodnunk, minderre elegendő a Newtontól származó klasszikus gravitációelmélet is. Matematikai érdekesség, hogy egy téglatest alakú test gravitációs tere számítógépes numerikus számítások nélkül, egzakt (bár bonyolult) képlettel is meghatározható. Eötvös Loránd (akiről halálának 100-dik évfordulóján, 2019-ben az Eötvös Loránd-emlékév keretében Atomcsill-előadásokkal is megemlékeztünk) mérései során ezt a képletet is felhasználta, amikor két ólomtégla gravitációs hatását vizsgálta a köztük elhelyezett torziós inga mozgására. Miért ne használhatnánk ugyanezt a formulát a hipotetikus négyzetes hasáb alakú Laposföld és a rajta végbemenő mozgások, geofizikai és meteorológiai jelenségek leírására?

    Előadásunk ezeket az eredményeket mutatja be. Számításaink alapján néhány furcsa, a megszokott földi életünktől eltérő jelenségre hívjuk fel a figyelmet. Megmutatjuk például, hogy a sík talaj ellenére a Laposföld felszínén való mozgás a középpontól távolodva olyan, mintha egy emelkedőn kellene felkapaszkodni. A folyók a négyzet középpontja felé áramlanak, az óceánok felszíne pedig lencse alakúan kidomborodik. A bolygó légköre is a Laposföld síkjának közepére koncentrálódik, a négyzet sarkai pedig sok ezer kilométeres hegycsúcsokként merednek a világűrbe. A lakható övezet csak a bolygó felszínének egy kis gyűrűjére terjed ki. Valóban furcsa világ lenne, és a legkevésbé sem emlékeztetne a valódi Föld viszonyaira.

    Reméljük, hogy ezzel az előadással sikerül rámutatnunk, hogy a fizika (már a klasszikus fizika is!) a valóságtól ennyire elrugaszkodott szituációk leírására is alkalmas. Másrészt azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy Eötvös Loránd munkássága mennyire élő még napjainkban is. Végül pedig a hallgatókra bízzuk, hogy eldöntsék, hol jobb élni: Laposföldön vagy a mi, jól megszokott Földünkön.




    Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 1.68-as ajtón.

    Az előadássorozat honlapja: https://atomcsill.elte.hu




    Friss információkért, újdonságokért látogass el Facebook oldalunkra,
    tekintsd meg korábbi közvetítéseink archívumát,
    illetve iratkozz föl Youtube csatornánkra!




    © GalileoWebcast.hu - 2009-től napjainkig
    info & galileowebcast.hu


    Kattintás az oldalon 2014.09.19-e óta: