Következő élő közvetítésünk február 9-én, csütörtökön 17 órától:
Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék):
Tényleg van földtani kockázat Pakson?
(ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)
Pakson a hetvenes években kezdték el Magyarország első atomerőművének építését. Az első blokk 1983-ban kezdte meg az áramtermelést, majd újabb három blokk csatlakozott hozzá. Az erőmű jelenleg az ország áramszükségletének mintegy negyven százalékát termeli meg. A négy blokk (egyszer már meghosszabbított) üzemideje a harmincas években jár le. A magyar parlament 2009-ben határozott további erőművi blokkok létesítéséről. A Paks-2-nek nevezett létesítmény megépítéséről a magyar és az orosz kormány 2014-ben írta alá a nemzetközi megállapodást. Az új erőmű tervezését és megépítését politikai, gazdasági és tudományos viták kísérik. Az Atomcsill előadás jellegéből adódóan csak a tudományos kérdésekkel foglalkozik. Ezek egyike az a felmerült aggály, hogy az erőmű tervezett helyszíne földrengés- veszélyes, alatta aktív törésvonal húzódik. Ezért geológiai és geofizikai vizsgálatokra került sor. Mik a Paks-2 projekt előkészítésének földtani vonatkozásai? Mi a jogi környezet, milyen kérdésekre kellett választ adni, és mik ezek a válaszok? Tényleg van aktív törésvonal Pakson? Igen, ezt megtalálta a kutatás. Milyen veszélyeket rejt ez magában, és hogyan kell kezelni ezeket?
