2020. november 24. (K) 18 órától:
Hajmási József előadássorozat (Szfhvár)
Tóth Imre (CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet):
A New Horizons űrszonda a Pluton túl
2020. november 25. (Sze) 18 órától:
Csillagászati hónap Esztergomban
Nagy László:
Úton a vörös bolygó felé
2020. november 26. (Cs) 17 órától:
ELTE Atomoktól a csillagokig előadássorozat
Kovács István (Northwestern University, Evanston, USA):
Fizikusként a rák ellen
Következő élő közvetítésünk november 27-én, pénteken 18 órától:
Csaba Attila:
2 év, 2 Nobel-díj a csillagászoknak
(A Magyar Tudomány Ünnepe 2020 Tatán)
Ez a klubelőadás azoknak szól, aki csak annyit tudnak a Nobel-díjról, hogy híres és rangos. Egy kicsit a történetéről, egy kicsit, hogy hány féle van, mik az odaítélés szabályai, furcsaságai? Mikért is adtak fizikai Nobel-díjat? Miért adtak most, és miért ilyen kitüntetett most a csillagászat?
A 2019-es fizikai Nobel-díjat egy kanadai-amerikai kozmológus és két svájci asztrofizikus kapta a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményekért. A három kutató átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket - áll az indoklásban, amely szerint James Peebles kozmológus elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász pedig felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva.
A 2020-as díjazottak közül a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kutatócsoportjaikkal bizonyították a Tejút közepén elhelyezkedő négymillió Nap tömegű objektum, szupermasszív fekete lyuk létezését. Harmadikként Roger Penrose angol elméleti fizikus és matematikus kapta a fekete lyukak általános relativitáselmélet által megjósolt kialakulásának leírásáért. Penrose, aki 1964-től forradalmasította a téridő leírásának matematikai eszközeit, 1965-ben publikálta "Gravitációs összeomlás és téridő szingularitások" című korszakalkotó tudományos dolgozatát.
