A Leonida meteorraj 18-áról 19-ére, szombatra virradóan elképzelhető, hogy egy nagy kitöréssel kápráztat el minket. Meteorzáporok akkor keletkeznek, amikor a Föld üstököstörmelék-felhőn halad keresztül. A raj szülőüstököse, a Tempel-Tuttle igen rövid periódusú üstökösnek számít, mindössze 33 év alatt kerüli meg a Napot. Ez a raj rendszerint nem szokott sok meteorral gazdagítani minket, mégis nagyon híres, mert 33 évente jelentős kitöréseket produkál. Egyes kutatások szerint a raj egy nagy porfelhője idén is eltalálhat minket. A csillaghullást szabad szemmel a napkelte előtti órákban, körülbelül hajnali fél 5 és fél 7 között érdemes megfigyelni, déli-délkeleti irányban olyan helyről, ahol az égboltot nem takarják fák és egyéb tereptárgyak.
A hullás nagysága és a novemberi időjárás kiszámíthatatlansága közepette a rádiómeteoros megfigyelés jó eszköz a meteoraktivitás nyomonkövetésére, a maximum pontos időpontjának meghatározására. Élő közvetítésünkben a Földünk légkörébe érkező meteortestek megsemmisülését rádiós technikával detektáló rendszerünk "hangját" hallgathatjuk. A meteorok a földfelszín fölött 100-120 km-es magasságban az egyre sűrűbb légkörünkkel találkozva felizzanak, a ritka levegőt ionizálják, vaskos ioncsatorna keletkezik - ezt látjuk az éjszakában meteorjelenségként. Az ioncsatorna képes tükrözni a földfelszíni adóállomások jeleit, amelyet speciális rádiókészülékkel foghatunk.
Rendszerünk egy Kelet-Franciaországban működő műhold-megfigyelő radarállomás frekvenciáját figyeli. A radar délnyugati-déli-délkeleti irányba küldi ki jeleit, így a meteorokat jelző "fütyülések" a Földközi-tenger medencéje fölött keletkezett ioncsatornákról verődnek vissza. Átlagos esetben "csend honol" a hullámhosszon - hiszen a radar messze van, jele közvetlenül nem fogható -, viszont az időnként rövidebb-hosszabb "füttyök" hallhatók a meteorok okozta ioncsatornák rövid idejű életéig. Továbbá technikai információk az oldalon: http://www.galileowebcast.hu/radiometeor
Technikai gazdák: Keresztesi Vilmos és Tepliczky István.
