2024. április 11. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat
Pozsgay Balázs (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék és MTA-ELTE Integrálható Kvantumdinamika Kutatócsoport):
Sejtautomaták - játékos modellektől a kvantumszámítógépekig
Varga Máté:
Pénzhamisító műhelyek a középkori és kora újkori Magyar Királyság területén
(Numizmatikai előadássorozat)
A középkori és kora újkori pénzhamisítás témakörével számos történész és régész foglalkozott az elmúlt 130 évben. Azonban az írott források kutatása, és maguk a hamispénzek tárgyalása mellett sokszor elsikkadt az a tény, hogy hol is készülhettek ezek a hamis pénzek, tehát hol voltak azok a műhelyek, ahol verték a pénzeket. 2015-ben más-más indíttatásból, de egy közös cél által vezérelve próbáltuk Nagy Zsolttal összegyűjteni a Kárpát-medence területéről azokat a régészeti lelőhelyeket, ahol pénzhamisításra utaló leletek kerültek elő. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a hamis pénzeket nem gyűjtöttük, mert azok önmagukban nem jelzik egy műhely helyét. 2015-ben megjelent cikkünkben 23 település szerepelt - ami több lelőhelyet takar -, és jól jelezte a szlovákiai kutatás előrehaladottságát ebben a témakörben, hogy a települések közül 13 a Felvidékről származott.
2015 óta folyamatosan gyűjtjük az újabb lelőhelyeket és leleteket, így már több mint 50 lelőhelyről ismerünk olyan régészeti leleteket, amiket egyértelműen, vagy nagy valószínűséggel köthetünk a pénzhamisításhoz. További több mint 20 lelőhelyről pedig korabeli írott források számolnak, be, hogy ott tiltott tevékenység folyt. A pénzhamisításra utaló régészeti jelenségek és leletek között találunk olvasztó kohókat, salakokat, öntőtégelyeket, nyersanyagdarabokat, szerszámokat, félkész vagy rontott termékeket és ritka esetekben verőtöveket is (pl. Borosznok/Brusník, Szlovákia). Azonban a legjellemzőbb és egyértelműen pénzhamisításra utaló leleteknek a veretlen réz lapkák (vagy ezüstözött réz lapkák), illetve a különböző rézlemez nyiradékok számítanak.
