Következő élő közvetítésünk április 16-án, kedden 18 órától:
Bene Attila:
Metellus Creticus Gortyna városában veretett denarjának ikonográfiai értelmezése
(Numizmatikai előadássorozat)
Az előadás két tudományos dolgozat apropóján azt kívánja megmutatni, hogy az ókori érmék milyen gazdag tárházai az információknak, de egyben arra is rá kíván világítani, hogy ezek az információk a gyakorlatlan szemlélődő számára sokszor nem könnyen érthetők meg, sőt egy-egy érme nehezebben értelmezhető ábrázolásai a történészeket, numizmatikusokat a maguk szűkebb tudományterülete alapján egészen eltérő következtetésekre, teóriákra vezethetik. Másrészt egy rendkívül egyszerű ábrázolás - jelen esetben egy méh - könnyen tévútra vezethet elméletünk felállítása során, ha nem eléggé körültekintően vizsgáljuk meg az éremkép és az érme keletkezéskörülményei közötti kontextust.
Az első dolgozatban Lynn R. Lidonnici egy köztársasági denar hátoldalán mutatja be Artemis Massaliotikét, a galliai Massalia városának istennőjét és ad magyarázatot arra, hogy mi a kapcsolat Artemis Ephesia és Massalia istennője, Artemis Massaliotike között. Ez az érme adja a keretét annak, hogy bemutathassuk, miképpen azonosítható egy érem és hogyan értelmezhető az ikonográfiája. A második dolgozat témája Nikos Metenidis írása, amelyben a szerző arról értekezik, hogy egy Kréta római megszállását követően vert érmén miért jelenik meg Artemis Ephesia ábrázolása és hogy ezt miképpen lehetséges értelmezni.
Az előadásban Metenidis értelmezését, ha megcáfolni nem is, de egy egyszerűbb alternatív magyarázattal viszonylagossá kívánjuk tenni, rámutatva, hogy az ikonográfia helyes magyarázata legalábbis bizonytalan.
Az előadó egyrészt eltérő elméleti magyarázatot nyújt arra, hogy miért jelenik meg éppen Artemis Ephesia ábrázolása a vizsgált Gortyna-i pénzen, tagadva, hogy az megemlékezés jelleggel utalna a rómaiak és latinok számára egy 22-25 évvel korábban megtörtént esemény áldozataira. Ehelyett azt próbálja bizonyítani, hogy ez az érem elkészültekor "napi" aktualitással bírt és igazi propagandaeszközként érvényesült a pénzt közvetlenül használó krétaiak számára, utalva arra, hogy a római uralom nem volt vitatható, de kegyesnek igyekezett mutatni magát (illetve ezt üzente) az új uralmat belenyugvással elfogadó krétaiak irányába. Másrészt azzal a feltételezéssel él, hogy a nehéz harcok árán elfoglalt sziget lakói a fegyveres megszállást követően - bár ellenszegülni már nem tudtak a római uralomnak - de a maguk "csavaros" észjárásával egyfajta "ellenpropagandát" is elhelyeztek az érmén, felhasználva az amúgy rájuk erőltetett Artemis Ephesia ábrázolás sokértelmű lényegét. Az Artemis Ephesia mellett megjelenő méh, ezért valójában nem az istennő attribútumának tekintendő, hanem szembeszökő tiltakozásnak a szigetet letipró Metellus önreklámozó elefántfej jegyével szemben, azzal azonos módon elhelyezve és ezzel azonos erejű üzenetet közvetítve. Mindezt úgy, hogy a római - mondhatni 'barbár' - észjárás ezt meg se értse!
