|
|
GW a Facebook-on >>>
<<<
Közvetítési eseménynaptárunk:
^^^^^^
Februári közvetítéseink és archívumuk
2019. március 4. (H) 18 órától:
A lakható Világegyetem - DGy 2019 előadássorozat:
Dávid Gyula:
3. Atomok. Pauli-elv. Molekulák, kövek. Gravitáció. Hegyek, bolygók.
2019. március 7. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia Ma" előadássorozat:
Lendvay György:
Hogyan mozognak az atomok a kémiai reakciók során?
2019. március 11. (H) 18 órától:
A lakható Világegyetem - DGy 2019 előadássorozat:
Dávid Gyula:
4. Gravitáció és hőmérséklet. Gázgömbök.
2019. március 12. (K) 17 órától:
OMSz Csopa Meteorológiai Estek:
Salavec Péter (OMSz Repülésmeteorológiai Osztály):
Hullámszerű és turbulens áramlások a légkörben, azok elmélete, előrejelzése és kapcsolatuk a légiközlekedéssel
2019. március 14. (Cs) 19 órától:
Emberes űrrepülések - élőben:
A Szojuz TMA-MSz12 űrhajó indítása Bajkonurból
(NASA TV - magyar szakkommentárral)
2019. március 19. (K) 18 órától:
Numizmatikai előadássorozat:
Horváth Hilda:
Procopius Béla, a gyűjtő és donátor
2019. március 20. (Sze) 20 órától:
VCSE Virtuális Klub:
Schmall Rafael:
Éjszakák a Zselici Csillagparkban
2019. március 21. (Cs) 17 órától:
ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
Varga Dezső (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):
Kozmikus Röntgen-kép vulkánokról és hegyekről
2019. március 26. (K) 18 órától:
Hajmási József előadássorozat:
Csurgai-Horváth László:
Nagy sebességű műhold-Föld rádióösszeköttetések a jövő kommunikációs hálózataihoz
2019. március 27. (Sze) 18 órától:
Garai Géza Szabadegyetem:
Dr. Pogátsnik Monika:
Életpálya-építés és karrier tervezés a 21. században
2019. március 28. (Cs) 17 órától:
ELTE "Alkímia Ma" előadássorozat:
Kerner Zsolt Gábor:
Vegyész az atomerőműben
2019-ben is folytatódik azon előadássorozatok, találkozók, konferenciák, események élő közvetítése, amelyre meghívnak bennünket.
Áprilisi közvetítéseink
>>>>>
|
|
Élő közvetítésünk március 12-én, kedden 17 órától:
Salavec Péter (OMSz Repülésmeteorológiai Osztály):
Hullámszerű és turbulens áramlások a légkörben, azok elmélete, előrejelzése és kapcsolatuk a légiközlekedéssel
(OMSz Csopa Meteorológiai Estek)
Egy átlagember számára az időjárás általában arról szól, amit érez belőle, amikor a szabadban van, és amit a tévében mondanak róla. Időnként a híradások beszámolnak szélsőséges eseményekről, amiből a többség azt is tudja, hogy a hétköznapi életet is képes nem hét-köznapivá tenni. Aki viszont gyakran utazik repülőn, talán elgondolkodott már rajta, hogy annak a repülőnek akkor kell földet érnie, amikor a pilóta (és az utasok) akarja. Márpedig a levegő áramlásai ebbe időnként erősen beleszólnak, méghozzá minél kisebb a repülőgép, annál erősebben. Sok más időjárási elem befolyásolja a repülést, pl. a jegesedés (a felhőben lévő víz a repülőre kifagyhat, amivel megváltozik az aerodinamikája), a látástávolság, felhőalap magassága (látja-e a pilóta a leszállópályát), zivatarok, turbulencia (amit félig tévesen légörvényeknek is hívnak) stb.
Az előadásban a turbulens és a hullámszerű jelenségeket szeretnénk bemutatni. Bevezetésként kevés szó esik a fizikai, matematikai háttérről is, a légkör áramlásait irányító fizikai törvényekről és az azokat leíró matematikai egyenletekről, de a nagyobb hangsúlyt az egyes jelenségek bemutatására szeretném fektetni. Egyáltalán: milyen jelenségek vannak a légkörben, azokat hogyan osztályozzuk, hol a helye ezen belül a turbulenciának és a hullámoknak? Az ezt követő hosszabb részben beszélek a hullámokról és a turbulenciáról. Közben időnként felvillantom a releváns tudományos eredményeket is azok részletes (és unalmas) ismertetése nélkül, amivel kísérletet teszek annak bemutatására, közérthetőbbé tételére, hogy a matematikai eszközök és a fizikai törvények hogyan szemléltetik az egyes jelenségek viselkedését.
Mik tehát azok a hullámszerű jelenségek, és milyen hullám az, ami nem hullám? Milyen fajta hullámok léteznek? Hogyan keltenek hullámokat a levegőben olyan dolgok, amik nincsenek a levegőben? Mennyit kell hazudnunk ahhoz, hogy az egyenletekből megkapjuk ezeket a hullámokat? Hogyan lehetnek a hullámok egyszerre hasznos és veszélyes jelenségek a repülés számára? Hogyan lehet egy jelenség egyszerre hasznos és veszélyes a repülésre, hogyan szabad és hogyan nem szabad hullámban repülni?
Hazudni nem illik, mert azt a hullámok turbulens kísérőjelenségekkel büntetik. Mik ezek a jelenségek? Mi a turbulencia általában, milyen más turbulens jelenségek léteznek a hullámok kísérőjelenségei mellett? Egyáltalán, kinek mi a turbulencia, és mi nem az? Hogyan lehet a turbulenciát modellezni? És ha sehogy nem lehet, akkor hogyan "tesszük bele" a modellekbe a turbulencia által szállított energiát? És miért kell ehhez öt egyenlet helyett végtelen sokat megoldani? Hogyan hat a turbulencia a repülésre és a repülőgép "testi épségére"?
|
|
|
