– tudományos tartalomsugárzás az interneten


 
GW a Facebook-on   >>>     <<<

Közvetítési eseménynaptárunk:

^^^^^^
Februári közvetítéseink és archívumuk


  • 2019. március 4. (H) 18 órától:
    A lakható Világegyetem - DGy 2019 előadássorozat:
    Dávid Gyula: 3. Atomok. Pauli-elv. Molekulák, kövek. Gravitáció. Hegyek, bolygók.

  • 2019. március 7. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Alkímia Ma" előadássorozat:
    Lendvay György: Hogyan mozognak az atomok a kémiai reakciók során?

  • 2019. március 11. (H) 18 órától:
    A lakható Világegyetem - DGy 2019 előadássorozat:
    Dávid Gyula: 4. Gravitáció és hőmérséklet. Gázgömbök.

  • 2019. március 12. (K) 17 órától:
    OMSz Csopa Meteorológiai Estek:
    Salavec Péter (OMSz Repülésmeteorológiai Osztály): Hullámszerű és turbulens áramlások a légkörben, azok elmélete, előrejelzése és kapcsolatuk a légiközlekedéssel

  • 2019. március 14. (Cs) 19 órától:
    Emberes űrrepülések - élőben:
    A Szojuz TMA-MSz12 űrhajó indítása Bajkonurból (NASA TV - magyar szakkommentárral)

  • 2019. március 18. (H) 18 órától:
    A lakható Világegyetem - DGy 2019 előadássorozat:
    Dávid Gyula: 5. Csillagok, magfúzió. Szupernóvák. Fekete lyukak.

  • 2019. március 19. (K) 18 órától:
    Numizmatikai előadássorozat:
    Horváth Hilda: Procopius Béla, a gyűjtő és donátor

  • 2019. március 20. (Sze) 20 órától:
    VCSE Virtuális Klub:
    Schmall Rafael: Éjszakák a Zselici Csillagparkban

  • 2019. március 21. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
    Varga Dezső (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Kozmikus Röntgen-kép vulkánokról és hegyekről

  • 2019. március 25. (H) 18 órától:
    A lakható Világegyetem - DGy 2019 előadássorozat:
    Dávid Gyula: 6. Galaxisok, galaxishalmazok, Univerzum. A világ legnagyobb lyukai.

  • 2019. március 26. (K) 18 órától:
    Hajmási József előadássorozat:
    Csurgai-Horváth László: .

  • 2019. március 27. (Sze) 18 órától:
    Garai Géza Szabadegyetem:
    Dr. Pogátsnik Monika: Életpálya-építés és karrier tervezés a 21. században

  • 2019. március 28. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Alkímia Ma" előadássorozat:
    Kerner Zsolt Gábor: Vegyész az atomerőműben



    2019-ben is folytatódik azon előadássorozatok, találkozók, konferenciák, események élő közvetítése, amelyre meghívnak bennünket.



    GW-Arch - korábbi adásaink
    letölthető archívuma:


  •  

    Élő közvetítésünk március 12-én, kedden 17 órától:

    Salavec Péter (OMSz Repülésmeteorológiai Osztály):
    Hullámszerű és turbulens áramlások a légkörben, azok elmélete, előrejelzése és kapcsolatuk a légiközlekedéssel
    (OMSz Csopa Meteorológiai Estek)


    Egy átlagember számára az időjárás általában arról szól, amit érez belőle, amikor a szabadban van, és amit a tévében mondanak róla. Időnként a híradások beszámolnak szélsőséges eseményekről, amiből a többség azt is tudja, hogy a hétköznapi életet is képes nem hét-köznapivá tenni. Aki viszont gyakran utazik repülőn, talán elgondolkodott már rajta, hogy annak a repülőnek akkor kell földet érnie, amikor a pilóta (és az utasok) akarja. Márpedig a levegő áramlásai ebbe időnként erősen beleszólnak, méghozzá minél kisebb a repülőgép, annál erősebben. Sok más időjárási elem befolyásolja a repülést, pl. a jegesedés (a felhőben lévő víz a repülőre kifagyhat, amivel megváltozik az aerodinamikája), a látástávolság, felhőalap magassága (látja-e a pilóta a leszállópályát), zivatarok, turbulencia (amit félig tévesen légörvényeknek is hívnak) stb.

    Az előadásban a turbulens és a hullámszerű jelenségeket szeretnénk bemutatni. Bevezetésként kevés szó esik a fizikai, matematikai háttérről is, a légkör áramlásait irányító fizikai törvényekről és az azokat leíró matematikai egyenletekről, de a nagyobb hangsúlyt az egyes jelenségek bemutatására szeretném fektetni. Egyáltalán: milyen jelenségek vannak a légkörben, azokat hogyan osztályozzuk, hol a helye ezen belül a turbulenciának és a hullámoknak? Az ezt követő hosszabb részben beszélek a hullámokról és a turbulenciáról. Közben időnként felvillantom a releváns tudományos eredményeket is azok részletes (és unalmas) ismertetése nélkül, amivel kísérletet teszek annak bemutatására, közérthetőbbé tételére, hogy a matematikai eszközök és a fizikai törvények hogyan szemléltetik az egyes jelenségek viselkedését.

    Mik tehát azok a hullámszerű jelenségek, és milyen hullám az, ami nem hullám? Milyen fajta hullámok léteznek? Hogyan keltenek hullámokat a levegőben olyan dolgok, amik nincsenek a levegőben? Mennyit kell hazudnunk ahhoz, hogy az egyenletekből megkapjuk ezeket a hullámokat? Hogyan lehetnek a hullámok egyszerre hasznos és veszélyes jelenségek a repülés számára? Hogyan lehet egy jelenség egyszerre hasznos és veszélyes a repülésre, hogyan szabad és hogyan nem szabad hullámban repülni?

    Hazudni nem illik, mert azt a hullámok turbulens kísérőjelenségekkel büntetik. Mik ezek a jelenségek? Mi a turbulencia általában, milyen más turbulens jelenségek léteznek a hullámok kísérőjelenségei mellett? Egyáltalán, kinek mi a turbulencia, és mi nem az? Hogyan lehet a turbulenciát modellezni? És ha sehogy nem lehet, akkor hogyan "tesszük bele" a modellekbe a turbulencia által szállított energiát? És miért kell ehhez öt egyenlet helyett végtelen sokat megoldani? Hogyan hat a turbulencia a repülésre és a repülőgép "testi épségére"?









    Közvetítésünk partnere a





    Friss információkért, újdonságokért látogass el Facebook oldalunkra,
    tekintsd meg korábbi közvetítéseink archívumát,
    illetve iratkozz föl Youtube csatornánkra!



    © GalileoWebcast.hu - 2009-től napjainkig

    Kattintás az oldalon 2014.09.19-e óta: