– tudományos tartalomsugárzás az interneten




Közvetítési eseménynaptárunk:

  • 2014. február 18. (K) 18 órától:
    Numizmatikai előadássorozat:
    Római köztársaság kori éremleletek Északkelet-Magyarországon

  • 2014. február 20. (Cs) 15 órától:
    Horváth Dezső: Neutrínótömeg - a részecskefizika megoldatlan rejtélye

  • 2014. február 20. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
    Bánóczi Zoltán: Peptidekkel a sejtekbe - peptidek mint transzport molekulák

  • 2014. február 22. (Szo) 9 órától:
    Budapesti Szkeptikus Konferencia 2014

  • 2014. február 25. (K) 17 órától:
    Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
    Kolláth Zoltán: A fényszennyezés és az égbolt minőség mérése

  • 2014. február 26. (Sze) 20 órától:
    VCSE Virtuális Klub:
    Csizmadia Szilárd: Kvazárok csomósodásai

  • 2014. február 27. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
    Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Biliárd 5-kor

  • 2014. március 5. (Cs) 17 órától:
    Uránia előadássorozat:
    Kerényi Lilla: Mesék a csillagos égen - a tavaszi égbolt

  • 2014. március 6. (Cs) 17 órától: ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
    Szabados Ágnes: Lokalizáció, delokalizáció, avagy hol van az elektron a molekulában?

  • 2014. március 12. (Sze) 18 órától:
    Garai Géza Szabadegyetem, Székesfehérvár:
    Dr. Ujvári Sándor Ph.D.: Magfizika magyar szemmel

  • 2014. március 13. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
    Magda Gábor (MTA TTK Muszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete): Újabb eredmények a grafén kutatásában

  • 2014. március 18. (K) 18 órától:
    Numizmatikai előadássorozat:
    L. Kovásznai Viktória Fellendülés a magyar éremművészetben (1964-1977)

  • 2014. március 20. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Alkímia ma" előadássorozat:
    Novák Zoltán: Radikális átalakítások a modern szerves kémiában

  • 2014. március 25. (K) 17 órától:
    Hajmási József előadássorozat (Szfvár):
    Sik András: A Mars-kutatás legújabb eredményei

  • 2014. március 25. (K) 21 órától:
    Emberes űrrepülések - élőben:
    A Szojuz TMA-12M űrhajó indítása Bajkonurból

  • 2014. március 27. (Cs) 17 órától:
    ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat:
    Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Urtudományi Tanszék): Mérhetetlen lassú, felfoghatatlan sokáig tart






    GW-Arch - korábbi adásaink
    letölthető archívuma:






  •  

    Következő élő közvetítésünk február 20-án, kedden 15 órától:

    Horváth Dezső:
    Neutrínótömeg - a részecskefizika megoldatlan rejtélye



    A részecskefizika alapelmélete, a standard modell eredetileg zérus tömeget rendelt a neutrínókhoz. A Napból jövő elektronneutrínók és a légkörben képződő müonneutrínók észlelése azonban hiányt jelzett, ezért elméleti fizikusok már régóta arra gyanakodtak, hogy a háromféle neutrínó egymásba alakulhat (neutrínóoszcilláció). Ezt azután a neutrínókísérletek megerősítették, mégpedig oly módon, hogy a Napban és a légkörben keletkező neutrínók átváltozásának megmagyarázásához kétféle tömegkülönbséget kell feltételeznünk, ami megkívánja, hogy a háromfajta neutrínó közül legalább kettőnek tömege legyen, és mindháromnak kevert részecskeállapotnak kell lennie. Kevert állapotok olyankor lépnek fel, amikor egy részecske többféle kölcsönhatásba léphet és azoknak nem egyeznek a saját állapotai, a neutrínónak azonban csak egyféle kölcsönhatása, a gyenge ismeretes. A neutrínók véges tömege tehát több ponton is ellentmond a standard modellnek, amely pedig minden eddigi mérést remekül visszaad. Többféle kísérlet tanulmányozza a neutrínóoszcillációt a Föld felszínén részecskegyorsítóból vagy reaktorból indított neutrínónyalábbal, ezek azonban nem közvetlenül a neutrínók tömegéről, hanem a tömegnégyzetek különbségéről nyújthatnak ismeretet. A balul sikerült OPERA kísérlet nyomán mi újabb kísérletet javaslunk, amely közvetlenül a neutrínótömegre kérdez rá repülési idő mérésével.




    Közvetítésünk partnere a






    © GalileoWebcast.hu - 2009-től napjainkig
    info & galileowebcast.hu